Búcsú

Tegnap egy kissé nyűgösen jöttem haza Pestről, jó korán keltem, de jellemzően még így is majdnem lekéstem a vonatot. ^^;; Az volt a szerencsém, hogy tudtam a vonaton venni jegyet, mert mire Kőbányára értem, addigra már csak négy percem volt.

1.

Mikor hazaértem 11-re, apu akkor jött meg és kérdezte, hogy én nem megyek? Csak néztem, hogy hova? Hát a búcsúba - volt a válasz. El is felejtettem, hogy tegnap volt. Először nem volt kedvem menni, de az egyik unokahúgom rábeszélt, én meg rábeszéltem a másikat, hogy jöjjön. Így hárman mentünk ki. Nálunk ilyen vásárszerű, vidámparkos szokott lenni. Rég voltam már kint és a gyerekkori emlékekhez képest elég kevés ember volt, ami persze nem is meglepő az ország helyzetét nézve. De azért lézengett itt is, ott is egy pár kisebb-nagyobb csoport. Ráadásul akkor még elég meleg is volt.

Két ringlispílre ültem fel, pedig először nem is akartam, de nagyon csábító volt. A kisebbik unokahúgommal ültünk együtt, de nagyon megérte! Rég szórakoztam már ilyen jól. Annyit nevettünk, meg visítottunk, hogy az már fáj. Amúgy tényleg belefájdult a torkom. xD Nagyon durva volt, olyan gyorsan forgott néha, hogy alig bírtuk tartani magunkat, előre ment, aztán hirtelen irányt váltott és hátra. Hullámzott, a kis fülkék teljesen bedőltek a középpont felé a centrifugális erő miatt, ahogy forgott. Nagyon nem semmi volt. Egyfolytában az uncsitesóm nevét visítottam. xDD Nem féltem, de olyan megnyugtató volt. Háromszor is felültünk és az utolsó volt a legjobb! Sokkal tovább tartott, gyorsabb volt, több mindent csináltak. Persze mert sikított mindenki, mint a hülye. Mindenki nagyon élvezte. ☆*:.｡. o(≧▽≦)o .｡.:*☆ A képen még éppen hogy csak elindult, nem látszik, hogy milyen gyorsan ment sajnos és hogy álltak a fülkék néha. :S

2.

A másik már kissé ijesztőbb volt, mivel ott egyedül ültem. A két uncsihúgom együtt ült és így én külön fülkében. Az is hullámzott összevissza, előre hátra ment, de ráadásul a fülkék még a saját tengelyük körül is forogtak. o__O S mivel egyedül voltam abban a nagy fülkében, jobbra, balra csúszkáltam benne. Úgy kapaszkodtam, hogy még most is fájnak az izmaim. xD De kellett, mert állandóan emelgetett forgás közben. o.o Ha nincs a védő rács, akkor kirepülök. Amúgy ez is jó, már korábban ültem rajta, de mindenképpen párban kell. Ezt is élveztem, bár az első sokkal jobb volt.  ヾ(＠⌒ー⌒＠)ノ

Apu vett nekünk vattacukrot. Azt is jó régen ettem már, és olyan hatalmas volt, hogy csak pillogtam. ☆(*´∀｀*)☆ Sajnos arról nem csináltunk képet, pedig kellett volna. Vaníliásat ettem, de egyedül nem is bírtam vele, így az uncsihúgaim is ettek belőle. Azt hiszem, egy nap alatt betermeltem az egész éves cukor mennyiségemet. xD